A kisgyermekeket elnéző jóindulattal támogatjuk, amikor esetlen próbálkozásokat tesznek a fejlődés útján. A kamaszokkal gyakran ingerülten, kurtán bánunk el, amikor a felnőtté válás útján csetlenek-botlanak. A kamasz látható testi változásainál is nehezebb felfogni, hogy belső lényük is nagy mértékű átalakuláson megy át. Felkészültebbé válnak bizonyos dolgokra, megerősödnek, megügyesednek, eddig elképzelhetetlen teljesítményekre képesek. És természetesen a kamasz lány teherbe tud esni, vagy a kamasz fiú teherbe tud ejteni valakit.
A kamaszkor nagy kérdése, hogyan tudnak Önök egyezségre jutni abban, hogy a kamasz milyen mértékig vonja ki magát az Ön irányítása alól. Gyermeke ki akar lépni a családból, hogy példaképeket és olyan embereket keressen, akik elfogadják őt. Kortársaik és más felnőttek véleménye ugyanolyan fontos lesz, mint az Öné. Lehet, hogy trónfosztottnak fogja érezni magát. A kamaszok gyakran lázadnak, és ilyenkor a legkevésbé szüleikre szeretnének hasonlítani. Ne gondolja azonban azt, hogy ez örökre így marad. Az Ön befolyása egy időre meggyengül, de ha kitart a gyermeke mellett, megérti és elfogadja ezt a helyzetet, hamarosan újra az egyik legfontosabb személy lesz gyermeke életében. Ön bízzon magában, és abban, hogy a megfelelő értékeket adta át gyermekének, és jó esélye van arra, hogy az átmeneti időszak után ő is ezeket a normákat fogja követni.
A serdülők egyre jobban szeretnek egyedül lenni, és gyakran látjuk őket a végletes elkeseredés és boldogság egymást váltó állapotában. A hormonrendszer és az érzelmi élet bonyolult kölcsönhatásban van egymással. Természetesen a kamaszok érzelmi viharait nem tekinthetjük pusztán hormonális eredetűnek. A fiataloknak számtalan oka lehet arra, hogy idegesek, zavartak vagy rosszkedvűek legyenek. Gyakran belátjuk, hogy jogosan tiltakoznak a rájuk rakott terhek ellen. Testük és gondolkodásuk azt mutatja, hogy nagyon megváltoztak önmagukhoz képest. Ugyanakkor környezetük nem hajlandó ezt észrevenni és nem akar lehetőséget adni ahhoz, hogy kipróbálják új képességeiket. Ezért a kamaszok állandóan küzdenek szüleikkel, más felnőttekkel és kortársaikkal, hogy megtalálják a helyüket. Ez úgy tűnhet, mintha nagyon önzők és követelőzők lennének.
A kamaszok hajlamosak arra, hogy mindenkit meg nem értéssel, kritizálással, beleszólással vádoljanak. Gyakran begubóznak saját érzéseikbe, és közömbössé válhatnak másokkal szemben. A szülők gyakran értetlenül, esetleg haragosan állnak a megátalkodott kamasz magatartása előtt.
A kamaszok gyakran vizsgálják önmagukat. Az önvizsgálatnak két végeredménye lehet. Vagy arról bizonyosodik meg a gyermek, hogy minden úgy van, ahogy lennie kell, és ő normálisan éli a hétköznapjait, vagy arról, hogy ő abnormális és kiállhatatlan. Az önbizalom és az önbecsülés hiánya gyakran átcsap öngyűlöletbe.
A kamasznak nagy szüksége van arra, hogy Ön beszélgetéseket kezdeményezzen vele, akár egy könyv, tévéműsor vagy film kapcsán. Önnek ebben az időszakban nagy feladata van: meg kell adnia a kellő tiszteletet és az elegendő önállóságot gyermekének, de ugyanakkor elegendő útmutatást és segítséget is elvár a gyermek. Megérzéseire hallgatva, a gyermek igényeire figyelve meg kell találnia az egyensúlyt a "húzd meg - ereszd meg" játékban. Akár négy-öt évbe is beletelhet, míg sikerül tisztázni, mi a különbség a magánélet tiszteletben tartása és a titkolózás között, vagy a nyílt beszéd és a kíváncsiskodás között.
A szülők a megelőző időszakban hozzászoktak
ahhoz, hogy gyermekük élete nyitott könyv előttük. Kellemetlenül érintheti őket, amikor a kamasz kizárja őket a fürdőszobából, a szobájából, nem osztja már meg a gondolatatit, és nem magyarázza meg a tetteit. A szülők aggódnak: mi lehet a baj? Mit csinálhat gyermekük a zárt ajtó mögött? Milyen gondolatokat rejt a zárkózott, mosolytalan arc? Sok szülő érzi azt ebben a korban, hogy képtelen bizalmas dolgokról beszélni gyermekével, mert fél a kritikától és a visszautasítástól.
Jó módszer a kínos kérdések „megbeszélésére” az írásbeliség. Nagyon sok tinédzser ír naplót. Óriási megkönnyebbülést okoz a kamasznak, hogy részletesen leírhatja vágyait, reményeit, gondolatait, félelmeit. Gyakran elmosódik az álmok és a valóság közötti határ. Azt láthatjuk, hogy gyermekünk levelet ír barátainak, akkor is, ha nap mint nap találkoznak, és személyesen is beszélnek egymással. Talán mindannyian tapasztaltunk már ilyent: gyermekünk napközben az iskolában találkozott a barátaival, délután telefonon beszéltek egymással, este levelet írt ugyanannak a barátnak. Ebből is látszik, hogy ha megértő fülekre talál a kamasz, a közlési vágya határtalan és kielégíthetetlen.
Érdemes figyelnie a szülőnek a „véletlenül” előhagyott levélre, nyitva felejtett könyvre, elejtett megjegyzésre. Ha Ön észrevette ezeket a jelzéseket, érdemes azonnal reagálni rájuk, mivel nem biztos, hogy a kamasz még egyszer összeszedi a bátorságát, ha egyszer úgy érzi, hogy visszautasították.
Ön, mint szülő, az évek során kialakított egy értékrendet, és szabályokat, amelyekkel elégedett. A kamasz ragaszkodik ahhoz, hogy ezt felülvizsgálja, kicsit átalakítsa. Végül majd nagyjából elfogadja ezeket a szabályokat és értékeket, de szüksége van arra az érzésre, hogy ezeket nem készen kapta, hanem ő választotta.
Ennek érdekében új viselkedésmintákat, öltözködési stílusokat, emberi kapcsolatokat próbál ki. A serdülő ebben az időszakban érti meg, hogy a barátkozás és a beszélgetés művészete nem velünk született tulajdonság, hanem meg kell tanulni.
Minden kamasznak vannak időszakai, amikor szeretne egyedül lenni. Ha csak gubbaszt és „nem csinál semmit”, ne szidjuk lustaságáért, tartsuk tiszteletben a döntését.
A kamasz a kapcsolatteremtéskor gyakran példaképet keres. Lehet, hogy sportolók vagy filmsztárok lesznek a példaképek. Ezek álombeli példaképek, akik mellé gyakran csatlakoznak az álombeli szerelmesek is.
Mindkét neműek titokban nézegetik egymás testét, tevékenységét, ha alkalom adódik, megérintik egymást. A kamaszok fantáziálása, vágyakozása lehet romantikus, vagy pusztán testi érdeklődésű is. Ezek a gondolatok segítenek abban, hogy saját érzéseiket felfedezzék és megértsék, mielőtt cselekednének.
A kamaszok nagyon érzékenyek, ha ideáljukat nem fogadja Ön kellő lelkesedéssel. Megeshet, hogy Ön a gyermeke által magasztalt személyt ellenszenvesnek, nevetségesnek tarja. Ha ezt tudatja a gyermekével, akkor ez nem azt fogja jelenteni a kamasznak, hogy Önöknek különböző az ízlése, hanem azt, hogy az övé borzalmas és elfogadhatatlan. Az Ön helyeslése fontos a gyermeke számára. Ha ön ellentmond, a gyermeke elhúzódik Öntől, és mire Ön hozzászokna az egyik őrültséghez, gyermeke máris újat eszel ki.
Nem szabad megfeledkezni a külsőségek fontosságáról sem. Ezzel a kamaszok az összetartozásukat, és a másoktól való elkülönülésüket fejezik ki. A hajviselet, a hajfestés, az arckikészítés, az ékszerek, és legfőképpen a ruházat stílusa arra szolgál, hogy magukat más csoportoktól elhatárolják. Meg kell értenünk, hogy a kamasz számára a legvadabb, legfelháborítóbb stílus is csak csoportjának jelvénye. Szerelésük annál sikeresebb, minél nagyobb döbbenetet vagy megbotránkozást sikerült vele kiváltani. A kamaszok az Ön aggodalmait külsejükkel szemben nevetségesnek és túlzónak gondolják.